HTML

A-Z Informatika

Biztosítjuk az Ön számára a webes jelenlétet: dinamikus weboldalakat készítünk, facebook alkalmazásokat fejlesztünk, de ránk bízhatja arculatának megtervezését is.

Friss topikok

magyarinformatikus.jpg



Neumann János nevét mindenki ismeri szerte a világon – ő a számítástechnika Puskás Öcsije, az ember, aki megteremtette a számítástechnika alapjait, akiről idehaza utcát és főiskolát is elneveztek.



Hogy pontosan mivel is érdemelte ki ezt a világhírt, azt már szerintem kevesebben tudják, mint ahogyan arra is mérget vennék, hogy a blog tízből kilenc olvasója nem tudna mondani még két olyan magyar (származású) nevet, akik jelentős szerepet vállaltak a informatika alakulásában, holott lehetne.

A felsorolás megkezdése előtt azonban jöjjön a magoldás: Neumann Jánosra (többek között) a „Neumann elvek” miatt emlékezünk, amikkel 1945-ben letette a modern számítástechnika alapköveit, később pedig például a hidrogén bomba létrehozásánál is bábáskodott és nem csekély köze volt a „játékelmélet” megalkotásához is.

Neumann tanítványa volt a Princetoni Egyetemen Kemény János, aki jó diáknak bizonyult: Ő dolgozta ki időosztásos számítógépes rendszerek (mondjuk inkább így, hogy „multitasking”?) alapelvét (1963) majd pedig részt vett a BASIC programnyelv megteremtésében is (társa mindkét esetben Thomas Kurtz). Nem mellesleg Ő is vendégszerepelt a „Manhattan terv”-ben is, egyetemi évei alatt pedig Albert Einstein tanársegédje volt.

Gábor Dénes neve talán Neumannéhoz hasonlóan elterjedt. Ő volt a holográfia úttörője – ezért Nobel díjat kapott 1971-ben. Bár az első nagy kapacitású holografikus tároló egységek mindössze néhány éve jelentek meg a piacon, biztosak lehetünk benne, hogy Gábor Dénes találmányára fontos kutatási és fejlesztési alapként fognak építkezni a következő néhány évtizedben a TECH cégek. (kijelzők, adattárolás)

Sikeres életutat tudhat magáénak Gróf András, aki Andrew Grove néven a számítástechnika máig meghatározó nagyvállalata az Intel a társalapítója (társa Gordon Moore, a Moore törvény megalkotója), majd 20 éven át vezérigazgatója lett.



Szintén kiemelt fejezet foglalkozik a a számítástechnika nagy könyvében Simonyi Károllyal, aki 1968-ban hagyta el az országot, hogy az később az egész világ megismerje a nevét – kulcsszerepet játszott az első WYSIWYG szövegszerkesztő megalkotásában (Bravo). Ezt az irányvonalat követve került a Microsofthoz, és vett részt annak a megalkotásában, amit ma úgy ismerünk, hogy Ms. Office. Itt a vállalat vezető fejlesztője lett. 2002 óta saját vállalkozását vezeti, és szabadidejében a világűrbe járkál – meg is teheti, hiszen ő az egyik leggazdagabb amerikai.



Végül jöjjön két olyan magyar, akik nem tettek szert világhírnévre, de mégis meghatározó nevei a honi számítástechnikának:

Nemes Tihamér úttörője volt a mesterséges intelligencia kutatásnak. Az emberi agy logikai funkcióit modellezve sakkgépet tervezett, de megszállottja volt az akkoriban még szintén csak a szárnyait bontogató kibernetikai kutatásoknak is.

Kalmár László matematikus nevét pedig azért érdemes megemlíteni, mert ő volt az, aki idehaza megteremtette a modern számítástechnika oktatást azzal, hogy 1962-ben „Kibernetikai Kutatólaboratóriumot” alapított, ahol két év múlva már számítógép is működött. 1967-től az MTA Matematikai Logikai és Automataelméleti Kutatócsoportjának vezetője.

Címkék: microsoft szoftver magyar intel számítógép híres informatikus

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://azinformatika.blog.hu/api/trackback/id/tr455451034

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.